Gyermekkori kövérség

A kövérség népbetegség, amelynek megelőzését a gyermekvállalás pillanatától célszerű elkezdeni. A gyermekek elhízásának megelőzés könnyebb, mint a hosszadalmas, komplex kezelése. Mert a kezelés gyermekorvos, dietetikus, gyógytornász, pszichológus és főképpen a szülő és a gyermek hosszútávú, aktív együttműködését igényli.

Magyarországon az iskoláskorú gyermekek körében az elhízás gyakorisága 5-15%. Az elhízott gyermekek felnőttkorukra is túlnyomórészt elhízottak lesznek. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az életkor előrehaladtával az elhízás gyakorisága növekszik.

Orvosi szempontból akkor beszélünk elhízásról, ha a jelentős mértékű súlygyarapodást a testben található zsírszövet tömegének növekedése okozza. Egy gyermeken lévő súlyfelesleg,  általában első pillantásra megállapítható, de óvakodjuk a ránézésre ítélkezéstől. A nagy testsúly nem jelent automatikusan elhízást, hiszen adódhat akár a csontozat és az izomzat nagyobb tömegéből, amit például sportolók esetében láthatunk. Elég egy egyszerű fürdőszobai mérleg a testsúly meghatározáshoz, a gyermek magasságát is könnyedén megmérhetjük, de ebből még nem tudtuk meghatározni a testzsírt. A testtömeg és a tesmagasság mérése csak arról tájékoztat, hogy az adott magassághoz tartozó testtömeg jelez-e túlsúlyt. Ezt fejezi ki a tesstömegindex (BMI).

Az elhízás mértékének megítéléséhez a testzsír meghatározása szükséges. Vannak forgalomban lévő speciális testzsír-meghatározó készülékek, ilyen a könnyen alkalmazható bőrredőmérő, és az impedancia mérésének elvén működő testzsírmeghatározó készülékek, amelyek megadják a testzsír mennyiségét, illetve százalékos arányát. Ha a leányoknál a testtömeg 30%-ánál, fiúknál 25%-ánál több a zsír a testükben, akkor elhízottnak számítanak. Ez azt jelenti, hogy ha a testtömeg kb. 1/3-a zsír, akkor elhízásról, obezitásról beszélünk. Az elhízott gyerekek csoportjában, vagyis a magas zsírszázalékú csoportban elvégzett további mérések és vérvizsgálatok igazolták, hogy náluk gyakrabban jelentkezik magasvérnyomás, magasabb lesz a vérzsír- és az „ártó”koleszterin értéke, valamint mindenképpen meg kell említeni az előbb-utóbb társuló vércukor-emelkedést is. Mindezek egyértelműen a szív-és érrendszeri betegségek rizikófaktorai.

Az elhízás okairól számos tanulmány szól. Kialakulhat hormonális betegségekkel összefüggésben, lehet egyértelműen öröklődő, genetikai betegségek részjelensége, és van az úgynevezett egyszerű, bár valójában a mindennapokban mégsem egyszerű elhízás, amely végsősoron és leegyszerűsítve a bőséges táplálkozás és a kevés testmozgás okán alakul ki. De ebben az esetben sem kétséges, hogy több gén által meghatározottan (poligénes multifaktoriális betegségként) a betegségre való hajlam a háttérben mégis megjelenik. Ebben az elhízási formában az egyenletes elhízás lehet a jellemző.

A kövérség leginkább a serdülés előtti időszakban jelenik meg. A mérsékelten emelkedett vérnyomás és a bőrön megjelenő, egyre inkább esztétikai problémát jelentő striák miatt jön a kiskamasz az orvoshoz. Ebben az esetben nem tudjuk az öröklött hajlamot megváltoztatni, de a gének hatását, a megnyilvánulásukat, igen. Ez a fajta elhízás-betegség, az úgynevezett komplex betegségek csoportjába tartozik. Létrejöttében számos tényező játszik szerepet, a genetikai hajlamtól az életmódig. Ha tudjuk, hogy a családban generációról-generációra, mégha különböző mértékben is, többeknél megjelent az elhízás, egyértelművé válik a sajátságos hajlam erre a betegségre. Tudnunk kell azonban azt is, hogy ebből a hajlamból vagy kifejlődik a valódi betegség, vagy nem.  Ez pedig a betegséget provokáló, vagy a betegség szempontjából védő tényezők arányától függ. Ezért a kövérség kezelésének első lépése a gyermek fogantatásától kezdődő megelőzés. Közismert tény, hogy az elhízott anya újszülöttjének éppúgy nagyobb lesz a születési súlya, mint a cukorbeteg várandós nőé. Ennek az az oka, hogy a magzati zsírsejtek osztódását elősegíti az anya szénhidrátokban és a telített zsírsavakban gazdag étrendje. A táplálék telítetlen zsírsavai nem növelik a zsírsejtek számát. A gyermek megszületését követően is előnytelen a magas cukorbevitel, és a telített zsírsavak nagyobb aránya. Mivel a tehéntej összetétele ilyen, ezért első táplálékként az újszülöttek számára semmiképpen nem javasolható. A kövérség korai megelőzése pedig szinte egyet jelent a legalább 6 hónapos korig történő szoptatással. Későbbiekben is kerülni kell azt, hogy a gyermek víz helyett is csak tejet igyon folyadékpótlásként.

A gyermek életkorának megfelelő energiabevitelét úgy kell meghatározni, hogy biztosítsa számára a megfelelő növekedést és fejlődést. Tartalmazzon megfelelő mennyiségű  és minőségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot, kiegyensúlyozott, gyümölcsöt, zöldséget, tejterméket egy egyéb fehérjeforrásokat egyaránt tartalmazó étrend formájában. Gondoskodjunk a megfelelő folyadékfogyasztásról. Különösen fontos az étrend az elhízott gyermekek esetében, ezért az ő diétájukhoz dietetikus szakember segítségét célszerű kérni.

A XX. század elején angol orvosok már megkülönböztették az úgynevezett alma és körte típusú elhízást, amelynek jegyeit jól láthatjuk az elhízott gyermeken is. Az alma, vagy más néven hasi, vagy férfias típusú elhízás a későbbi szövődmények kialakulása szempontjából kedvezőtlenebb, mert ilyen esetekben serdülőkorra gyakrabban alakul ki cukorbetegség, magas vérzsír- és koleszterin szint.

A kövérség ortopédiai következményei a nagy testtömeg, a rossz tónusú izomzat és a gyenge ízületek kapcsolatából adódnak. Gyakori a lúdtalp, a gerincferdülés. Ezek tovább rontják az elhízott gyermekek mozgási lehetőségeit. Ezért fontos a gyerekek és serdülők számára a rendszeres, és nem feltétlenül versenyszerű sportolás, amely fejleszti a testi erőt, az önkontrollt és az önfegyelmet.

Nagyon fontos a kövérség pszichológiai megközelítése. Nemegyszer a gyermek édességet, nassolni valót, vagy szép, tetszetős, de értéktelen ételeket kap szeretet, törődés és odafigyelés, dicséret helyett. Fokozódhat a probléma a gyermek túlzott féltésével, amikor még sportolni sem engedik, mert az balesetveszélyes. Holott a szabadság a test és lélek együttes szabadságát kell, hogy jelentse a gyermek számára. Láthatjuk azt is, hogy az elhízott gyermek csökkent-értékűnek érzi magát, ezért az étkezés örömébe menekül, ami tovább rontja a helyzetét. Az iskolai stressz, a problémás baráti kapcsolatok, a szülők közötti viszony feloldatlan feszültségei mind-mind hozzájárulhatnak a lelki konfliktus mélyüléséhez, ezzel pedig az evési kényszerhez és a lelki bezárkózáshoz.