Mikrobiom

Mi fán terem a mikrobiom, és ha már megtermett, mit csinál?

Nagyon érdekes és mostanában az orvosi gondolkodás fókuszában levő témával szeretnék foglalkozni, és erről egy mini-sorozatot indítani.
Ez pedig az ember gyomor-bélrendszerének mikroflórájáról szól.

Az emberi bélflóra megváltozása bizonyos esetekben bizonyítottan – pl. a túlsúly
– más esetben feltételezetten járul hozzá bizonyos betegségek kialakulásához.
Kutatások folynak többek között a megváltozott mikrobiom és a daganatos betegségek, az irritábilis bél szindróma, a felszívódási zavarok, az allergiák és a különféle autoimmum betegségek összefüggéseiről.
A felnőttkori vizsgálatok egyértelműbb összefüggéseket mutatnak, de mert tudjuk,
hogy a felnőttkori krónikus betegségek alapja gyermekkorban teremtődik meg,
ezért a gyermekkorban induló egyensúly-megbomlás feltételezett kiváltó okainak felderítése, és a prevenciós lehetőségek feltárása, meghatározása kiemelkedő fontosságú a későbbi betegségek kialakulása szempontjából.
Emellett a téma fontosságát jelzi, hogy számos gyermekkorban megjelenő kórkép mögött is a bélflóra egyensúlyának megbillenése áll.

Ezért arra gondoltam, hogy a téma különös fontossága miatt a következő napokban nézzük meg, a probléma hátterében álló lehetséges történéseket,
és vegyük végig a

  • mikrobiommal kapcsolatos ismereteket
  • az újszülöttkori történéseket, amelyeknek befolyásoló szerepük van/lehet az egyéni bélflóra kialakulása szempontjából
  • a csecsemő-és gyermekkori gyógyszeres kezelések és a lezajló betegségek hatását a jó-és megbetegedést okozó bélbaktérium-törzsek arányára
  • a gyermekek táplálkozásának szerepét az egészséges bélflóra fenntartásában
  • a bél-immunitás szerepét az ételallergiák, az allergiás ekcéma, a felsőlégúti fertőzések, az irritábilis bél szindróma, a túlsúly, az inzulin rezisztencia és a 2-es típusú diabetesz kialakulásában.